A négynapos munkarend

A négynapos munkarend

A négynapos munkahét koncepciója az elmúlt években egyre népszerűbbé vált és egyre több figyelmet kapott. Az elképzelés mögött az áll, hogy így javítható a munka és a magánélet egyensúlya, ami egyben a termelékenység növeléséhez és a működési költségek csökkentéséhez is hozzájárul.

A koncepció lényege, hogy a heti munkanapok számát a hagyományos ötről négyre kell csökkenteni, mindezt a munka hatékonyságának megőrzése, növelése mellett. Az alábbi cikkben a négynapos munkahét megvalósításának lehetőségeit, eredetét, korai bevezetését és a jelenlegi helyzetét taglaljuk.

Checklist

A négynapos munkahét eredete

A munkaidő csökkentésének gondolata a 19. és a 20. század elejének különböző munkásmozgalmaira és a gépesítés elterjedésére vezethető vissza. Mivel a folyamatos indusztrializáció térnyerésével egy berendezés több ember feladatát is képes volt ellátni, a termelékenység növelése mellett/helyett a munkásmozgalmak a munkaidő csökkentését szorgalmazták (Bregman). Ebben jelentős szerepet játszottak a korszak filozófusai (Karl Marx, John Stuart Mill), de meglepő módon az iparmágnás Henry Ford (akinek a 40 órás munkahetet köszönhetjük (Terrell)) és Richard Nixon is. Így az eredetileg 60 - 70 órás munkahét fokozatosan alakult át 40 órássá, ami a nagy gondolkodók víziói ellenére évtizedekig változatlan standard maradt.
A kifejezetten négynapos munkahét megjelenése szintén nem köthető egy konkrét dátumhoz. Az első próbálkozások a 2000-es évek végére tehetők, például az Egyesült Államok Utah államának kormányzati hivatalainál takarékossági okokból bevezetett 4 napos munkahétre (Brundin). Ezt követően Izlandon került sor komolyabb tesztelésre, ahol a munkavállalók közel 1%-a 2015 és 2019 között kísérleti jelleggel vehetett részt a 36 órás munkahét hatékonyságát vizsgáló kutatásban. A projekt elsöprő siker volt, így jelenleg az izlandi munkaerő 86%-a dolgozik csökkentett munkaórákkal (BBC).
A projektnek az újabb lendületet a COVID-19 járvány időszaka adta meg, mivel rákényszerítette a munkaadókat a rugalmasabb munkaidő beosztás alkalmazására. Így az elmúlt években több országban futottak le (illetve futnak a mai napig) kísérleti projektek a 4-napos munkahét bevezetésére, többek között Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban. Az európai országok közül elsőként Belgiumban hoztak törvényt 2022-ben ami lehetővé tette a választást a munkavállalóknak a négy- és ötnapos foglalkoztatási formák között (de Croo).
Mindezen pozitív példák ellenére a 4 napos munkahét jelenleg nem tekinthető széles körben elterjedtnek, és a gyakorlati megvalósítása nagyban függ az azt implementáló vállalkozástól. Az elgondolás gyakori kritikája még, hogy elsősorban a fehérgalléros munkakörökben lehet eredményesen dolgozni vele, egy folyamatosan termelő üzem esetében nem feltétlenül ez a megfelelő foglalkoztatási forma.
Megfontolások:
A négynapos munkahét lehetőségei a szervezettől, az iparágtól és a konkrét munkaköröktől függően nagy mértékben eltérhetnek. A munka jellege miatt nem minden ágazat tud könnyen alkalmazkodni ehhez a modellhez, például az egészségügy, a kiskereskedelem és más szolgáltatásorientált iparágak, amelyek következetes napi lefedettséget igényelnek. Ezenfelül a négynapos munkahét sikere gyakran a gondos tervezéstől, az egyértelmű kommunikációtól, valamint a termelékenységi szintek mérésének és fenntartásának képességétől is függ.

Hogyan valósítható meg a négynapos munkahét?

Ez a modell többféle formában is megjelenhet, az ezt implementáló szervezettől függően:

  1. Csökkentett munkaidő: A heti munkaórák teljes számát csökkentik, az alkalmazottak heti öt nap helyett csak négyet dolgoznak le, azonos óraszám mellett. Ez a megközelítés a csökkentett munkaórák alatt a termelékenység növelésére összpontosít, hogy megmaradjon az azonos teljesítményszint.
  2. Ugyanannyi munkaóra, kevesebb nap alatt: Az alkalmazottak továbbra is hetente ugyanannyi órát dolgoznak, mint a hagyományos munkahét során, de ezeket az órákat négy hosszabb napra sűrítik. Például ahelyett, hogy a munkavállaló 40 órát dolgozna öt, 8 órás munkanapon keresztül, négy 10 órás napot dolgozhat. Ez a modell megtartja a teljes munkaidőt, de célja, hogy hosszabb szabadidőt biztosítson a munka és a magánélet egyensúlyának javítása és a regenerálódás érdekében (Coslor).

A fenti két példa két határesetet jelent, a konkrét megvalósítás már az adott cég tevékenységétől, kultúrájától, iparági jellemzőitől függ. Például lehetséges megvalósítás, hogy minden dolgozó a pénteki munkanapot kapja meg harmadik szabadnapként, de akár a szerda is kiadható, hét közbeni szünnapként. Más esetekben a vállalkozás A-hét B-hét típusú bontást csinál, az A-héten 5 munkanappal, míg a B-héten 4 munkanappal számolva.

Clock

A négynapos munkahét főbb elvárásai:

  • Javított munka-magánélet egyensúly: A négynapos munkahét egyik elsődleges célja, hogy a munkavállalóknak több idejük maradjon a személyes kiteljesedésre, a családra és a pihenésre, ami kiegyensúlyozottabbá és elégedettebbé teszi őket.
  • Fokozott termelékenység: Egyre több kutatás* (Haraldsson) (de Croo) utal arra, hogy a munkavállalók négy nap alatt ugyanolyan produktívak tudnak lenni, mint öt nap alatt, különösen, ha a hosszabb hétvége kilátása miatt jobban összpontosítanak és motiváltabbak.
  • Környezeti előnyök: A kevesebb ingázási nap kevesebb szén-dioxid-kibocsátást és kisebb környezeti lábnyomot jelent mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.
  • A munkavállalók jólléte: A plusz szabadnap a stressz és a kiégés csökkentésének egyik módja, tehát a cégben mentálisan egészségesebbek és stabilabbak lesznek a dolgozók. Így kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, és nagyobb elkötelezettséget mutatnak a munkájuk iránt.
Family

4 napos munkahét az Aliasnál

Brainstorming

Gyakran feltett kérdések, avagy a kihívásaink: